Március 28, 2023 - Gedeon, Johanna névnapja
Menü
Ovi-Zsaru
OVI-ZSARU program
Óvodás korú – nagycsoportos – gyermekek részére készült, biztonságra nevelo program.
Amikor a gyermek értelme kinyílik, a világ összefüggéseit újszeruen figyeli meg. Már tudatosítják a rossz cselekvést, annak az esetleges következményét, bár a felelosségre vonástól való félelem nem minden esetben téríti el oket a tevékenység végrehajtásától.
A gyerekek óvodás korban még nem kerülnek kapcsolatba a bunözéssel (elkövetoként), azonban gyakorta áldozatokká válhatnak. Ez elmondható nem csak a közterületen bekövetkezett balesetekre, buncselekményekre, hanem a lakókörnyezetben eloforduló esetekre is. Ezért a korai megelozés elkerülhetetlen, a figyelemfelhívás fontossága nem kérdojelezheto meg.
Minél koraibb a figyelemfelhívás, ismeretanyag átadás, oktatás az áldozattá válás elkerülésére, annál hatékonyabb módszerré válhat. Figyelembe kell venni azonban, az életkori sajátosságokat, valamint azt, hogy a gyermekben ne félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést a veszély elkerülésének lehetoségét erosítsük meg bennük.
Ennek elosegítéséhez szeretnék hozzájárulni, a korai megelozésben való segítségnyújtáshoz készített segédanyaggal, mely elsosorban rendori megközelítésben, másodsorban gyakorló szüloi szemmel és nem utolsó sorban pedagógiai módszerekre épülve készült el.
A segédanyag elsosorban az óvodáskorú – foként nagycsoportosok – gyermekcsoportoknál próbálja meg a megelozés – bun- és baleset megelozés – az áldozattá válás elkerülésének, egyfajta nevelési módszerét megismertetni.
A program elnevezése az „OVI-ZSARU” nevet kapta, hisz óvodás korúaknak szól, s foként rendori segédlettel - közvetítéssel - történo, információ közlésen alapszik.
Bizonyos, hogy az ido folyamán több finomításra lesz szükség a módszerben, megközelítésmódokban, pedagógiai módszerekben, mely a gyakorlati tapasztalatokban, az ido folyamatában lesz látható. Ezért ez a módszertani útmutató, segédlet csak azt hivatott szolgálni, hogy bátran kezdjük el már az óvodás korban felkészíteni a gyermekeket saját biztonságuk megorzésére, melynek megóvásában sok esetben csak magukra számíthatnak. Nem azért, mert a felnottek, szülok nem óvják meg oket, hanem azért mert vannak olyan esetek, amikor egymaguk tartózkodnak utcán, közintézményben, otthon.
Meg kell ismertetni velük az önállóság lényegét, a felelosségtudatot s azt, hogyan tudják megóvni magukat a rájuk leselkedo veszélyektol, hisz legtöbbször nem áll majd mellettük olyan felnott, akitol megkérdezhetik, mit kell tenniük egy kialakult helyzetben.
A biztonságos életmódra nevelés megjelenik a családban, óvodában, közvetett és közvetlen formában. Alapveto viselkedésminták, életformák bevésodnek. A megelozés hatékony formája, hogy a gyermek olyan információ birtokában jusson, amelynek alapján el tudja kerülni a veszélyhelyzetet, fel tudja azt ismerni s reagálni tudjon rá.
Fo szempontnak kell tekinteni az életkori sajátosságokat, ezért olyan megközelítésben kell bemutatni a veszélyhelyzeteket s az azokra történo megoldásokat, hogy az magatartásukat formálja, önbecsülésüket és magabiztosságukat erosítse.
A program fo vonalai:
1. Személyiségfejlesztés
- Önismeret
- Problémamegoldás lehetoségeinek elsajátítása
2. Szabálykövetés
- Közlekedési szabályok
- Mindennapi élet szabályai (írott, íratlan szabályok)
3. Biztonság
- Idegen, ismeretlen személyekkel szemben
- Közlekedésben
- Gyermek egyedül van (otthon, közterületen)
4. Viselkedési panelek
- Szituációs és szerepjátékokon keresztül - drámapedagógiai eszközök, módszerek felhasználásával - a veszélyhelyzetekben való viselkedés gyakorlása
- Bábokkal való „elmondatás”, felismertetés, hogy mikor, mit tehetünk és tegyünk
Valamennyi témakört végigkíséri az a fo gondolat, hogy a gyerekek ismerjék fel a veszélyhelyzetekben rejlo kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket.
Tudatosuljon a gyermekben, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, fo támaszuk a családi háttér, az óvoda, és a rendor is.
Lássák be, hogy bekövetkezhetnek olyan események, is, amikor más segítségére nem számíthatnak, s a kialakult helyzetet meg kell egyedül is oldaniuk úgy, hogy ne kerüljenek bajba.
A program
Célja: Az óvodáskorú – elsosorban nagycsoportos – gyermekek biztonság érzetének segítése, erosítése.
Feladata: Az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan, az életkori sajátosságnak megfelelo, és szintu információk átadása a témában.
A gyermek ismeretei bovülhetnek a témakörök feldolgozásával, a hozzájuk kapcsolódó ok-okozati tényezok feltárásával, mely a késobbi viselkedését nagymértékben pozitívan befolyásolhatja.
Azért, hogy a gyermek a megszerzett új ismeretek révén ne kerüljön számára feldolgozhatatlannak, megoldhatatlannak tuno helyzetbe, lényeges, hogy a szülok is tudomást szerezzenek a gyermekek felé eljuttatott információkról. Ezért szükséges, hogy a foglalkozásokon elkezdett színezéseket, rajzokat hazavigyék, megmutassák, illetve ha nem készült el akkor befejezzék a szülokkel otthon. Ebben az életkori szakaszban nagyon fontos a gyerekek részérol a szüloi megerosítés. Az elso számú példakép a szülo, ezért fontos tudni azt, hogy a gyermek általában azt fogadja el - mint mintakövetés - amit a szülo tesz, vagy mond. A sikeres program érdekében fontosnak tartom, hogy a szüloket tájékoztassuk, meggyozzük a projekt fontosságáról és sikerességérol. Kérjünk visszajelzéseket az óvónoktol, melynek felhasználásával formálhatjuk, alakíthatjuk folyamatában is a programot. A szülok véleményére is sokat lehet építeni, hisz a gyerekek otthon elmesélik az óvodában történteket. A programsorozat végén tanácsos egy anonim kérdoívet kitöltetni.
A gyermek megismerési folyamatait hiányos tapasztalatai, a világról hézagos tudása jellemzi. Az 5-6 éves gyermeknek már van némi reális, a valóságról nagyjából megfelelo – hasonló – ismeretei, melyeket mozgósítani is tudnak szükség szerint. A tudásukat az oket körülvevo világ gazdagítja, korukból adódóan sokkal inkább a helyzetébol, élményeibol, tapasztalataiból táplálkozva, érzelmeikkel, indulataival átitatva adja át. A legtöbb információhoz az „aktuális élménykép” segítségével juthat.
Az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek bovítése úgy válhat hatékonnyá, hogy az érzékelés, a biztonságra való nevelés témakörei a gyermek életkori sajátosságainak megfelelo mozgásos, játékos, mesevilágra épülo bemutatási formát öltenek.
A témakörök feldolgozása lehetové teszi az áldozattá válással összefüggésbe hozható fogalmak tisztázását és ok-okozati tényezok feltárását, melyek a késobbi viselkedésüket befolyásolhatják. Ennek segítségével olyan ismeretanyagot sajátít el, melynek segítségével biztonságosabban játszhat, közlekedhet, tartózkodhat játszótéren vagy otthon egyedül. Ez a prevenció elmaradhatatlan része, melyben véleményem szerint az „Ovi-zsaru” jelentos segítséget nyújthat.
A program TÉMAKÖREI:
- Ismerkedés szabályai (ki az idegen számunkra, mit mondhatok el idegen embernek magamról és családomról).
- Szabályok, utasítások betartásának fontossága (kinek az utasításait tartsuk be, kinek fogadjunk szót s miért).
- Idegen személlyel történo találkozás, kapcsolat, ajándékelfogadás szabályai (utcán, játszótéren, idegen lakásában).
- Egyedüli otthon tartózkodás szabályai (telefonálás, idegen beengedése a lakásba).
- Veszélyes eszközök is lehetnek, nem játékszer (háztartási eszközök, szúró-vágó eszközök használata, testi épség megóvása)!
- Közlekedés szabályai (gyalog, kerékpárral, utasként gépkocsiban).
Eszközök:
- Kéz-báb (Rendor Robi, Rosszcsont Ricsi)
- Színes lapok
- Színezok, színesek
- Szemlélteto képek (újságokból, magazinokból)
- Mesekönyvek
- CD-k
Óvodás korú – nagycsoportos – gyermekek részére készült, biztonságra nevelo program.
Amikor a gyermek értelme kinyílik, a világ összefüggéseit újszeruen figyeli meg. Már tudatosítják a rossz cselekvést, annak az esetleges következményét, bár a felelosségre vonástól való félelem nem minden esetben téríti el oket a tevékenység végrehajtásától.
A gyerekek óvodás korban még nem kerülnek kapcsolatba a bunözéssel (elkövetoként), azonban gyakorta áldozatokká válhatnak. Ez elmondható nem csak a közterületen bekövetkezett balesetekre, buncselekményekre, hanem a lakókörnyezetben eloforduló esetekre is. Ezért a korai megelozés elkerülhetetlen, a figyelemfelhívás fontossága nem kérdojelezheto meg.
Minél koraibb a figyelemfelhívás, ismeretanyag átadás, oktatás az áldozattá válás elkerülésére, annál hatékonyabb módszerré válhat. Figyelembe kell venni azonban, az életkori sajátosságokat, valamint azt, hogy a gyermekben ne félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést a veszély elkerülésének lehetoségét erosítsük meg bennük.
Ennek elosegítéséhez szeretnék hozzájárulni, a korai megelozésben való segítségnyújtáshoz készített segédanyaggal, mely elsosorban rendori megközelítésben, másodsorban gyakorló szüloi szemmel és nem utolsó sorban pedagógiai módszerekre épülve készült el.
A segédanyag elsosorban az óvodáskorú – foként nagycsoportosok – gyermekcsoportoknál próbálja meg a megelozés – bun- és baleset megelozés – az áldozattá válás elkerülésének, egyfajta nevelési módszerét megismertetni.
A program elnevezése az „OVI-ZSARU” nevet kapta, hisz óvodás korúaknak szól, s foként rendori segédlettel - közvetítéssel - történo, információ közlésen alapszik.
Bizonyos, hogy az ido folyamán több finomításra lesz szükség a módszerben, megközelítésmódokban, pedagógiai módszerekben, mely a gyakorlati tapasztalatokban, az ido folyamatában lesz látható. Ezért ez a módszertani útmutató, segédlet csak azt hivatott szolgálni, hogy bátran kezdjük el már az óvodás korban felkészíteni a gyermekeket saját biztonságuk megorzésére, melynek megóvásában sok esetben csak magukra számíthatnak. Nem azért, mert a felnottek, szülok nem óvják meg oket, hanem azért mert vannak olyan esetek, amikor egymaguk tartózkodnak utcán, közintézményben, otthon.
Meg kell ismertetni velük az önállóság lényegét, a felelosségtudatot s azt, hogyan tudják megóvni magukat a rájuk leselkedo veszélyektol, hisz legtöbbször nem áll majd mellettük olyan felnott, akitol megkérdezhetik, mit kell tenniük egy kialakult helyzetben.
A biztonságos életmódra nevelés megjelenik a családban, óvodában, közvetett és közvetlen formában. Alapveto viselkedésminták, életformák bevésodnek. A megelozés hatékony formája, hogy a gyermek olyan információ birtokában jusson, amelynek alapján el tudja kerülni a veszélyhelyzetet, fel tudja azt ismerni s reagálni tudjon rá.
Fo szempontnak kell tekinteni az életkori sajátosságokat, ezért olyan megközelítésben kell bemutatni a veszélyhelyzeteket s az azokra történo megoldásokat, hogy az magatartásukat formálja, önbecsülésüket és magabiztosságukat erosítse.
A program fo vonalai:
1. Személyiségfejlesztés
- Önismeret
- Problémamegoldás lehetoségeinek elsajátítása
2. Szabálykövetés
- Közlekedési szabályok
- Mindennapi élet szabályai (írott, íratlan szabályok)
3. Biztonság
- Idegen, ismeretlen személyekkel szemben
- Közlekedésben
- Gyermek egyedül van (otthon, közterületen)
4. Viselkedési panelek
- Szituációs és szerepjátékokon keresztül - drámapedagógiai eszközök, módszerek felhasználásával - a veszélyhelyzetekben való viselkedés gyakorlása
- Bábokkal való „elmondatás”, felismertetés, hogy mikor, mit tehetünk és tegyünk
Valamennyi témakört végigkíséri az a fo gondolat, hogy a gyerekek ismerjék fel a veszélyhelyzetekben rejlo kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket.
Tudatosuljon a gyermekben, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, fo támaszuk a családi háttér, az óvoda, és a rendor is.
Lássák be, hogy bekövetkezhetnek olyan események, is, amikor más segítségére nem számíthatnak, s a kialakult helyzetet meg kell egyedül is oldaniuk úgy, hogy ne kerüljenek bajba.
A program
Célja: Az óvodáskorú – elsosorban nagycsoportos – gyermekek biztonság érzetének segítése, erosítése.
Feladata: Az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan, az életkori sajátosságnak megfelelo, és szintu információk átadása a témában.
A gyermek ismeretei bovülhetnek a témakörök feldolgozásával, a hozzájuk kapcsolódó ok-okozati tényezok feltárásával, mely a késobbi viselkedését nagymértékben pozitívan befolyásolhatja.
Azért, hogy a gyermek a megszerzett új ismeretek révén ne kerüljön számára feldolgozhatatlannak, megoldhatatlannak tuno helyzetbe, lényeges, hogy a szülok is tudomást szerezzenek a gyermekek felé eljuttatott információkról. Ezért szükséges, hogy a foglalkozásokon elkezdett színezéseket, rajzokat hazavigyék, megmutassák, illetve ha nem készült el akkor befejezzék a szülokkel otthon. Ebben az életkori szakaszban nagyon fontos a gyerekek részérol a szüloi megerosítés. Az elso számú példakép a szülo, ezért fontos tudni azt, hogy a gyermek általában azt fogadja el - mint mintakövetés - amit a szülo tesz, vagy mond. A sikeres program érdekében fontosnak tartom, hogy a szüloket tájékoztassuk, meggyozzük a projekt fontosságáról és sikerességérol. Kérjünk visszajelzéseket az óvónoktol, melynek felhasználásával formálhatjuk, alakíthatjuk folyamatában is a programot. A szülok véleményére is sokat lehet építeni, hisz a gyerekek otthon elmesélik az óvodában történteket. A programsorozat végén tanácsos egy anonim kérdoívet kitöltetni.
A gyermek megismerési folyamatait hiányos tapasztalatai, a világról hézagos tudása jellemzi. Az 5-6 éves gyermeknek már van némi reális, a valóságról nagyjából megfelelo – hasonló – ismeretei, melyeket mozgósítani is tudnak szükség szerint. A tudásukat az oket körülvevo világ gazdagítja, korukból adódóan sokkal inkább a helyzetébol, élményeibol, tapasztalataiból táplálkozva, érzelmeikkel, indulataival átitatva adja át. A legtöbb információhoz az „aktuális élménykép” segítségével juthat.
Az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek bovítése úgy válhat hatékonnyá, hogy az érzékelés, a biztonságra való nevelés témakörei a gyermek életkori sajátosságainak megfelelo mozgásos, játékos, mesevilágra épülo bemutatási formát öltenek.
A témakörök feldolgozása lehetové teszi az áldozattá válással összefüggésbe hozható fogalmak tisztázását és ok-okozati tényezok feltárását, melyek a késobbi viselkedésüket befolyásolhatják. Ennek segítségével olyan ismeretanyagot sajátít el, melynek segítségével biztonságosabban játszhat, közlekedhet, tartózkodhat játszótéren vagy otthon egyedül. Ez a prevenció elmaradhatatlan része, melyben véleményem szerint az „Ovi-zsaru” jelentos segítséget nyújthat.
A program TÉMAKÖREI:
- Ismerkedés szabályai (ki az idegen számunkra, mit mondhatok el idegen embernek magamról és családomról).
- Szabályok, utasítások betartásának fontossága (kinek az utasításait tartsuk be, kinek fogadjunk szót s miért).
- Idegen személlyel történo találkozás, kapcsolat, ajándékelfogadás szabályai (utcán, játszótéren, idegen lakásában).
- Egyedüli otthon tartózkodás szabályai (telefonálás, idegen beengedése a lakásba).
- Veszélyes eszközök is lehetnek, nem játékszer (háztartási eszközök, szúró-vágó eszközök használata, testi épség megóvása)!
- Közlekedés szabályai (gyalog, kerékpárral, utasként gépkocsiban).
Eszközök:
- Kéz-báb (Rendor Robi, Rosszcsont Ricsi)
- Színes lapok
- Színezok, színesek
- Szemlélteto képek (újságokból, magazinokból)
- Mesekönyvek
- CD-k
 |